tolnai borvidék
A Tolnai borvidék Magyarország déli részén, nagyobb részben Tolna megyében kisebb részben Baranya és Fejér megyékben található. A tolnai szőlők többnyire enyhe lejtésű, kedvező, déli kitettségű, védett domboldalakon, lankákon létesültek. A borvidék dombos - hegyes területe többnyire mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú.
A főurak a borvidék területén a XVIII. században, hogy megakadályozzák a föld megmunkálásához szükséges emberek elvándorlását, a betelepülő németeknek szerződésbe foglalt kedvezményeket adtak. A telepesek 6 évig mentesültek a tized, a kilenced és a robot alól amennyiben szőlőt telepítettek. A bortermelés jövedelmező volt, mert termésüket csapszékben maguk mérhették ki Szent Györgytől Szent Mihályig.
Feljegyzések tanúskodnak arról, hogy az uralkodó Kadarkának már hatféle változatáról beszéltek. A borvidéket az 1998-es bortörvénnyel alakították ki.
A termőterületet alkotó települések
Terméktípusok
Bor: fehér, rozé, vörös
Pezsgő: fehér, rozé, vörös
Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor: fehér, rozé, vörös
A termőterület talaja
A borvidék legfontosabb és szinte egyeduralkodó felszíni képződménye és így leggyakoribb talajképző kőzete a lösz. A löszréteg vastagsága például Hőgyésznél eléri a 70 métert. A Tolnai-dombsághoz és Külső-Somogyhoz tartozó szőlőterületek uralkodó talajtípusai a barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok), az agyagbemosódásos barna erdőtalajok, de előfordulnak szőlőültetvények mészlepedékes csernozjom talajokon is.
Főbb szőlőfajták
Zöld veltelíni, Chardonnay, Királyleányka, Irsai Olivér, Kékfrankos, Merlot, Cabernet sauvignon
Tippek, ötletek
Csodálkozzunk rá Kismányok ma is működő barokk orgonájára, melynek aranyozásába önmagát is beleszőtte a falu akkori asztalosa, a később Bonnyára költöző Becht Jakab, vagy a felújított Szászvári Várkastélyban működő interaktív múzeumra.
